2012. november 7., szerda

Előre a cél felé I. rész 2. fejezet



Megjegyzés: A történet eddig merőben újszerű volt, innentől viszont utalásokat tartalmaz a szerző A gyilkosnak két arca van című regényére.

Előzmény: Előre a cél felé I. rész 1. fejezet

Eredeti cím: Fourth and Goal
Írta: Strongsouljah (alias Tonya S. Coley)
Fordította: Sinara

**************************************************************************




            A Carolinas Medical Centerben két orvos vizsgálgatta Rock röntgenfelvételét.
– Ezek a csontok itt – vökött végül Dr. Andrews a felvételre. Az ötvenes évei közepén járó férfi tévedhetetlen magabiztossággal vizsgálgatta leleményét. – Az utolsó négy mellkasi csigolya nyomás alatt tartja a gerincvelőt. Laminectómiát javasolok a nyomás megszüntetésére, aztán meglátjuk, mekkora a károsodás.
Dr. Davis morogva bólintott. Utálta Isten-komplexusos társát, akit magában mindig csak arrogáns seggfejnek nevezett, és azon merengett, vajon miért nem rúgta még szét a szebbik felét valamelyik betege. De mivel ő még csak egy éve fejezte be a rezidensi éveit, nem akart szembeszegülni a nyilvánvalóan nagyobb tudású orvossal.
– Igen. Az lenne a legjobb – mondta inkább. – A páciensnek szerencséje van, hogy a felszerelése megvédte a nagyobb sérüléstől. Egy alacsonyabb termetű játékos lejjebb fejelve telibe találta volna a gerincoszlopát.
– Akkor ez lesz az első dolgunk holnap reggel – állt fel Dr. Andrews, és levette a köpenyét.
– Holnap? – lepődött meg Dr. Davis. – Nem kéne mihamarabb elintézni? A várakozás további károsodáshoz is vezethet.
– Kettőnk közül én vagyok régebb óta a szakmában – válaszolta gúnyosan Andrews. – És én azt mondom, hogy jól lesz.
– De legalább… – Davis hangja elakadt. Rájött, semmit nem használ, ha vitatkozik arrogáns társával.
– Találkozunk reggel – indult kifelé Dr. Andrews. – Vacsoravendégeim lesznek ma este, úgyhogy sietek haza.
– A fenébe vele – motyogta Davis.

***

            Rock arra ébredt, hogy a nagyanyja fölé hajol, alig pár centire tartva az arcát az övétől.
– Szóval végre magadhoz tértél – mondta a nő lágyan.
– Nagyi! Megjöttél – mosolygott rá Rock. Kicsit csalódott volt korábban, amikor a nagyanyja nem tűnt fel a meccsen.
– Lassú volt a forgalom, Squirt.[1] – borzolta össze Rock haját. – Hogy érzed magad? – váltott komolyabb hangra.
– Nem érzem a lábam, nagyi.
– Ne aggódj emiatt, Squirt! A nagyi megtesz mindent – csókolta meg a nő az unokája arcát, és leült az ágy melletti székre. – Már hívtam Spencer Taylort. Úton van ide.
– Hogy intézted ezt el? – csodálkozott Rock. Az emlegetett férfi a legnevesebb neurológus volt az egész országban.
– Valahogy összehoztam.
Rock elmosolyodott.
– Már senki nem beszél így, nagyi.
– Tök mindegy – kacagott a másik nő.

***

            A kórteremből jövő nevetés arra késztette az egyik nővért, hogy bemenjen megnézni a vidámság okát.
– Mi folyik itt? – kérdezte. – Ez kórház, nem szórakozóhely. – Az idős hölgyre pillantott, aki a betegágy mellett ült. – Miért zaklatja ezt az ifjú hölgyet? Kérem, távozzon, vagy hívom a biztonságiakat!
– Nyugalom! – csitította Rock. – Ő a nagymamám.
A nővér úgy nézett rá, mintha megőrült volna. Aztán végigmérte az idős afroamerikai nőt, majd Rockot. Semmi különösebb hasonlóság nem volt köztük.
– Ez lehetetlen.
Az idős hölgy a teljes 180 centijével fölé tornyosult. Lófarokba fogott ősz haja a vállára lógott.
– A nevem Johnetta Green, és ő az unokám, Valeria – mondta ellentmondást nem tűrő hangon. – Most pedig, ha megbocsát nekünk, szeretnénk kettesben folytatni ezt a beszélgetést.
– Bocsánat.! Én… én nem tudtam – szabadkozott a nővér, és kihátrált a helyiségből. A magas hölgy tudta, hogy használja ki az adottságait az elégedetlenkedők ellen.
Johnnie ez után odalépett a magánkórteremben elhelyezett minibárhoz. Szüksége volt valamire, hogy lehűtse a dühét, miközben megrohanták az emlékek.

***

– Hogy mit csináltatok? – üvöltött Alma a lányával és a vejével. – Hogy engedhetted ezt, Nadina?
– Az én hibám, Alma – mondta Michael Rockwell halkan. – A családom ragaszkodik hozzá.
Alma felé fordult.
– Szóval ők akarták, hogy ezt tedd? Ők akarták, hogy kiszedj egy darab DNS-t Nadinából és mással pótold? – Ismét a lánya felé fordult. – Hogy egyezhettél bele ebbe?
– Mami! Muszáj volt – hajtotta le a fejét Nadina szégyenkezve. – Különben nem adták volna áldásukat ránk. – Azzal Johnnie felé fordult. – Sajnálom, Mama! Szerettünk volna gyereket, és csak így lehetett – zokogta.
Johnnie csendben ült. Nem akarta elhinni, hogy a gyerek, akit a lánya vár, semmit nem fog örökölni belőle.
– Nadina! Sosem hittem volna, hogy valaha is ezt mondom, de szégyellem magam miattad – csóválta a fejét Alma. – Michael! Te pedig annyira gyenge vagy, hogy engedj a családodnak, hogy ezt tegyék a feleségeddel?
– Alma! Kérlek! – állt fel Johnnie, és a feleségéhez lépett. – Nem akarom így elveszteni a gyermekemet. – Mélyen a felesége szemébe nézett. – Egyet már elvesztettünk! Még egyet ne!
Nadina habozva a szüleihez lépett.
– Sajnálom, hogy megbántottalak, Mama – érintette meg Johnnie vállát, aki pedig a kezére tette az övét.
– Minden rendben lesz, kicsim – csókolta meg a lánya homlokát, miközben alig tudta visszatartani a könnyeit. – Most lemegyek a pincébe. Ne várjatok meg a vacsorával! – fordult a lépcső felé. Még hallotta, ahogy Alma ismét elmondja, mekkorát csalódott a lányában.

***

– Nagyi! – rántotta vissza Rock az emlékeiből. Amikor nem válaszolt, a lány ismét szólította.
Johnnie megrázta a fejét.
– Sajnélom, Squirt! Mit mondtál? – törölt ki egy könnycseppet a szeméből.
– Min gondolkoztál el ennyire? – kérdezte Rock, habár sejtette.
Johnnie rámosolygott.
– A te Abueládra gondoltam. – Nos, nem volt teljesen hazugság.
– Nekem is hiányzik, nagyi – válaszolta Rock. – Az a nő valami egészen más volt… Teljesen az ujjai köré csavart.
– Mintha te nem tetted volna ugyanezt vele – kacagott Johnnie.
– Amit Abuela akart, azt meg is kapta – mondták egyszerre.
– Miért utál téged apa és a családja, nagyi? – váltott Rock komoly hangszínre.
Johnnie leült az ágy mellé, és megfogta az unokája kezét. Már rég megbánta, hogy beszélt az egyetlen unokájának a családi ellentétükről. Úgy döntött, most se kezd el magyarázkodni.
– Azért utálnak, mert régen, amikor még magánnyomozó voltam, szerepet játszottam egy családtagjuk bukásában, akinek köze volt a szervezett bűnözéshez – vágta rövidre. – Azóta úgy viselkednek, mintha nem lennék a családjuk része – sóhajtott fel nehézkesen. – De ez már a múlt.
– Anya és apa is eljönnek holnap. Ugye maradsz? – kérdezte Rock, annak ellenére, hogy tudta, milyen erős az ellenségeskedés az apja és szeretett nagyanyja között. Többször is látta már, amikor majdnem bekövetkezett a robbanás valami piti kis ügy miatt. Biztos volt benne, ha az anyja nem lenne, az apja és a nagyanyja már rég kinyírták volna egymást.
– Addig maradok, ameddig szükséged van rám – csókolta meg Johnnie Rock kezét.

***

            Dr. Davis bement a kórterembe, hogy tájékoztassa Rockot az új fejleményekről. Még emlékezett a lányra az egyetemi éveikből, amikor együtt fociztak. Együtt jártak a Duke University-re, bár a férfi két évfolyammal feljebb. Egy biccentéssel üdvözölte Johnnie-t, majd Rock felé fordult. Közölte vele a diagnózist, a kezelés menetét és a kezelőorvos nevét.
            Johnnie érezte, hogy feláll a szőr a hátán.
– Clayton Andrews? – kérdezte hitetlenkedve. – Még csak az kellene! Nem engedem, hogy az a sarlatán kuglizzon az unokám csigolyáival. – Aztán még morogva hozzátette: – Neki köszönhetem ezt a nyavalyás sétapálcát is.
Rock vidáman felnevetett, és Dr. Davis sem tudta visszatartani a kuncogást. „Végre találtam egy normális embert, aki nem fél Andrews-tól”
– Tud bárki másról? – kérdezte a dühös nőt.
– Spencer Taylor már reggel itt lesz – fogta vissza Johnnie a haragját. – Ő megtesz mindent, amit kell.
– Dolgoztam Dr. Taylor kezei alatt. Nagyszerű sebész – bólintott Davis. – A legjobb a pályán… Ha nem bánja a kérdésem, hogy tudta rávenni, hogy idejöjjön az unokája kedvéért?
– Megvannak a kapcsolataim – mosolygott Johnnie.
– Ááá, nagyi! – nyögött Rock.
– Mi az? Ilyet se mondanak már?
– Nem – kacagott egyszerre Rock és Dr. Davis.

***

            Caitlin egyedül ült az odújában, és a sportcsatornát nézte.
– A Carolina Panthers középső hátvédje, Valeria Rockwell megsérült a mai Jacksoville Jaguars elleni mérkőzésen. Az NFL vizsgálja az ügyet, és ha bebizonyosodik, hogy a jaguárok játékosa, Mike Sloan, szándékosan okozott sérülést Rockwellnek, egy életre kizárhatják a ligából – mondta a riporter.
Caitlin azonnal kikapcsolta a tévét.
– Remélem, úgy kirúgják azt a faszkalapot, hogy a lába sem éri a földet – morogta.
Miután evett valamit, még dolgozott egy kicsit a jelentésén a hétfő reggeli találkozóra. Utána elhatározta, hogy bemegy a kórházba, megnézni, Rock jól van-e.

***

            Johnnie egy sötét sarokban ült Rock magánszobályában, és figyelte, ahogy az unokája békésen alszik. Az ajtó halkan kinyílt, és egy alacsony szőke nő lépett be, hogy óvatosan Rock mellé lépjen. Johnnie felemelte a botját, hogy megbökje vele a betolakodót, de mintha egy kéz telepedett volna a vállára.
– Várj, Querida, és figyelj! – hallotta Alma hangját, amitől azonnal elernyedt.
Malin Ripper alias Caitlin O'Hara
 
***

            Caitlin Rock arcára nézett, végigmérve az erős vonásokat.
– Olyan gyönyörű – suttogta. Nem tudott ellenállni, hogy megérintse az alvó nőt.
Rovk öntudatlanul is az arcához simuló kéz felé fordult, és egy halk sóhaj hagyta el a száját: – Mi amor.
A mély hang megrémítette Caitlint, aki visszahúzta a kezét, és kisietett a szobából, olyan halkan, ahogy érkezett.
„Szóval ő az, aki meg tudja szelídíteni a vadmacskát” – gondolta Johnnie. – „Még álmában is megérzi a jelenlétét.”

***

            Pár perc múlva Johnnie odalépett a nővérek pultjához.
– Elnézést!
A fiatal nővér felnézett rá és elmosolyodott
– Miben segíthetek?
– Egy fiatal nő jött be az unokám szobájába pár perce. Látta?
A nővér gondolkodott egy pillanatra.
– Ó, igen! Caitlin O’Hara. Fizikoterapeuta a Charlotte-i Intitute of Rehabilitation-ben.[2]
Johnnie elmosolyodott.
– Köszönöm.
Azzal visszasétált Rock szobájába.

***

– Nagyi! Hol jártál ilyenkor? – ásított Rock.
– Csak kinyújtóztattam a lábaimat – válaszolta Johnnie. – Tudtad, hogy még mindig beszélsz álmodban? Ráadásul spanyolul.
Rock felvonta a szemöldökét.
– Tényleg?
– Igen – lépett oda hozzá Johnnie. – Most pedig, aludj! A csapattársaid itt lesznek reggel, amint lehetséges. JB már többször is telefonált.
Rock azon gondolkodott, hogy tudja a nagyanyja elérni még most is, hogy tíz éves gyereknek érezze magát. De végül csak ennyit mondott: – Igen, nagyi!

***

            A 109-es járat Mykonosból, Görögországból, landolt a JFK repülőtéren. Nadina Rockwell kibámult az ablakon, és végigtekintett New York felhőkarcolóin. Gyönyörű nő volt, aki örökölte mindkét szülője tulajdonságait. Barnás bőre selymesen puha volt, akárcsak hullámos sötétbarna haja, amibe már néhány ősz szál is vegyült. Átható barna szemei pedig épp olyanok voltak, mint Johnnie-éo.
            Egész bensőjét elöntötte az aggodalom a lánya miatt. „Forrófejű és makacs, mint Mama” – merengett. – „Lobbanékony, mint Mami.”
            Kitörölt egy könnycseppet a szeméből, és arról győzködte magát, hogy minden rendben lesz.
            Michael Rockwell jóképű férfi volt sötét bőrrel és markáns vonásokkal. Sötétszürke haja csak még többet emelt a kinézetén. Felpillantott a céges fejelntéseiből, és elkapta a felesége mozdulatát, ahogy kitörölte a könnycseppet a szeméből.
– Minden rendben, Nadina? – vette a kezébe a nőét.
Az rá nézett szeretetteljes pillantásával.
– Csak Vali-ra gondoltam – mondta lágyan.
– Vali-val minden rendben lesz – bíztatta a férfi. – Erős lány.
Nadina felsóhajtott.
– Tudod, hogy az anyám is ott lesz. Kérlek, ne rendezz jelenetet! A kedvmért! Nem akarom, hogy Vali szomorú legyen.
– Rendben! – bólintott a férfi. – Nem fogom ingerelni Johnnie-t.

***

            Caitlin beszaladt a lakásába. Az asztalára dobta a kulcsait, és elhevert a kanapén. Felidézte, ami Rock szobájában történt újra és újra.
– Mi akart lenni az, hogy… Mi amor? – merengett. – Spanyol. Miért is kellett nekem franciául tanulnom? A fenébe is! Várjunk csak! Milli beszél spanyolul.
Azzal a telefonjáért nyúlt.

***

            Milli és a barátja, Josh épp a lány ágyában fetrengtek, amikor megszólalt a telefon.
– Felejtsd el! – dörmögte Josh, és megcsókolta Milli nyakát.
– Nem lehet. Lehet, hogy egy kliens – húzódott el a lány, és felvette a telefont. – Halló? – zihálta.
– Öööö… kérlek, ne mondd, hogy épp csináltátok – szabadkozott Caitlin, tudva, hogy Milli még szex közben sem feledkezik meg a telefonjáról.
– Ha pár perccel később hívsz, kénytelen lettem volna – kacagott a lány. – Mi a helyzet?
– Ö, el tudnád mondani, mit jelent az, hogy „Mi amor”?
– Hogy? – vonta össze a szemöldökét Milli. – Ezért szakítottál félbe minket?
Caitlin zavartan nyelt egyet.
– Ö, igen. Szóval?
– Azt jelenti, „szerelmem”. – Milli kezdet kíváncsi lenni. – Miért? Talán egy kedves kis chicitita ezt mondta neked?
– Mi az a chicitita?
– Ó, felejtsd el! Ez minden? – bújt vissza Milli Josh mellé.
– Igen. Sajnálom, hogy megzavartalak titeket. Térjetek vissza a dolgotokhoz! – cukkolta Caitlin.
– Meglesz – kacagott Milli! – ’éjt!
– Jó éjszakát, te perverz! – kuncogott Caitlin.


Vége az I. résznek!


[1] Squirt: Fogalmam sincs, ez mit jelent, és miért használja a drága nagyi ezt a megszólítást. Az örökbecsű google fordító szerint „fecskendő”-t jelent, ha ez valakinek segítség.
[2] Institute of Rehabilitution (angol): Rehabilitációs Intézet.

15 megjegyzés:

  1. Őszintén szólva kicsit dühös vagyok rád! Büszke voltam, hogy sosem lettem semmilyen olvasmánynak a rabja, félre ne érts vannak nagyon szeretett könyveim, sztoriaim, de sosem fordítottak mi magamból ezek a történetek. Sosem vártam a következő részeket, nem ragadtak meg az őrületek.
    Körülbelül egy hónapja véletlenül az oldaladra kerültem, s apránként elolvastam az összes írásod, fordításod, s mára odáig jutottam, hogy pár óránként rápillantok a közben kedvencek közé került blogodra, hátha tettél fel valamit. Függővé tettél! Kérdezem én szabad ilyet tenni egy ártatlan nézelődővel???
    Félretéve a tréfát őszintén köszönöm, hogy ilyen remek történetekkel szórakoztatsz.
    Várom a folytatásokat. :)

    Tersze

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, jajj! Még a végén feljelentesz, hogy függőséget okozó tudatmódosítót forgalmazok. XD

      Örülök, hogy tetszett, és, amíg ez nem veszi el valami fontostól az idődet, azt is, hogy ennyit látogatod a blogom.
      Most valami mást tervezek fordítani, de nem sokára igyekszem nekivágni majd ennek a második részének is. :)

      Törlés
  2. Azt csaknem, de a pszichiáterem már jelezte szándékát a veled való kapcsolatfelvételre. :)

    S az is abszolút zseniális, hogy a fordítás és az olvasás ideje közötti differencia végett már angolul is olvasom a történeteket, kicsit előre haladva. Ez abszolút pozitív hatással van az amúgy gyér angol nyelvtudásomra. De azért várom a te szakszerű fordításaidat... :)

    Érdekes figura vagy az biztos. :)

    Tersze

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ajjaj! Aztán meg fogod a fejed, hogy milyen bénán fordítok, mi? :D
      A pszichológusodat csókoltatom. ;)

      Miért is vagyok érdekes figura? Ezt részleteznéd? :)

      Törlés
    2. Nem akarom az olvasóközönséged untatni az észrevételeimmel, e-mail címet meg sajnos nem tudtam lopni sehonnan a blogodról, így sajnos ez rejtély marad, hacsak nem tudjuk megoldani. :)

      Tersze

      Törlés
    3. Szerintem nem unnák. Sőt.
      De ha neked az e-mail jobb, én állok elébe. :)

      Törlés
  3. Hmm...Maga a történet jó, tetszik. Csak...picit illúzió romboló, hogy aki eddig beindította a fantáziámat, az most nagyi lett. XD :D
    De kíváncsian várom a következő részt! :)

    Aztán, nehogy B-ből is mami legyen itt röpke idő alatt, mert akkor kiugrok az ablakon, hogy a kedvenc szexi csajszijaimból egy sem mard. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, öregszünk. XD

      Nyugi! B-ből még anyuka se lesz egyhamar. Ahhoz előbb találnia kellene valakit, aki hozzásegíti egy gyerekhez, hogy ilyen cinikusan fejezzem ki magam ^^, aki viszont még nem nagyon van láthatáron. :D

      Törlés
  4. A két külön történet találkozásán meglepődtem mit ne mondjak :D de ígéretes kis regény eddig. :) tetszik :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a jó, ha egy történet tartogat váratlan fordulatokat. :D
      Vagy ez neked nem jött be? :S

      Törlés
    2. De, nagyon is tetszett ez a fordulat :)

      Törlés
  5. Tisztelettel kérdem:folytatás ?

    VálaszTörlés
  6. A squirt kötetlen szóhasználatban szemtelent jelent.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én arra gondoltam, hogy ugye kiderül, Rock valami futurisztikus mesterséges megtermékenyítéssel született, és ezért hívja Johnnie "Fecskendőnek", de simán lehet, hogy ez is közre játszik. :)

      Törlés

FlagCounter

[URL=http://info.flagcounter.com/3p1k][IMG]http://s06.flagcounter.com/count/3p1k/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_0/flags_0/[/IMG][/URL]