Közvetlen előzmény: Gyümölcsszüret 4. rész
Írta: Marokfegyver
Nehézkesen indult a buli, mintha mindenki várna még valamire. A helyi fiatalok gyorsan felmérték, hogy az idegenek mind Laura vendégei, és attól kezdve nem nézegették őket lopva, akár a kocsányos szemű ufókat, inkább az esélyeiket latolgatták az ismeretlen lányoknál.
Jóval több volt a fiú, így nem csoda, ha minden lányt igyekeztek szemmel tartani, és amint megkaparintottak egyet, azt nem akarták kiengedni a karmaik közül.
Nicol saját szórakoztatásául megpróbálta kitalálni, hogy Laura öccsének melyik lánnyal eshetett meg az a bizonyos kalandja az udvaron. Mivel több jelöltje is akadt, igyekezett leszűkíteni a kört, hogy a fiútól rákérdezhessen.
Közben a helyiek többsége táncolni kezdett.
Péter, amíg mindenkin végignézet tetőtől talpig, szem elől veszítette a lepkeruhás lányt, sőt azt is késve vette észre, hogy az ikrek elvegyültek a parkett közepén sűrűsödő tömegben. Mielőtt teljesen magára maradt volna, Kittihez hajolt:
– Kristóf hova lett? – ordított a fülébe.
– Azt én is szeretném tudni… – válaszolta Kitti ingerülten. – De tényleg ez érdekel?
– Kijössz az udvarra?
A lány megvonta a vállát, és elindult arrafelé, ahol nagy volt a forgalom, gyakran nyitogatták az ajtót. Végigmentek egy folyosón, majd a sörösüvegeken és rekeszeken túl kijutottak a friss levegőre. Csillagfényes este volt.
Odabent előkerült egy kamera, és mindenki azt leste tánc közben, hogy mikor pásztázik őfelé, mert abban a pillanatban felvette a legelőnyösebb, vagy a legmurisabbnak tartott pózt. A lányokat felpörgette, amikor a rutinosnak tűnő operatőr először a csücsörítő szájukra, majd a mellükre fókuszált, és némelyiküket csak egy pillanat választotta el a villantástól, mikorra a kamera már el is fordult.
Laura húgai is várták, hogy sorra kerüljenek, és mindketten a csillogó lencsének vonaglottak. A kamerával sétáló srác leeresztette a készüléket vállmagasságból derék alá, majd csavart egyet a nézőkén, és meg lentebb, a térdéig. Alulnézetből folytatta a felvételt, ami tovább izzította a hangulatot.
A véget nem érő ritmust néha apró dallamfutamok tarkították, de ezekkel együtt is a monotonitás határán toporgott.
Nicol addig oldalazott keresztül a legsűrűbb tömegen, míg két fiú – félreérve a szándékát – közrekapta, elölről-hátulról dörgölőzve. Laura öccse mentette ki a testek fogságából.
– Mi van? Most meg elmész? – kapta el a távozni készülő srác karját.
– Nem mondtál semmit…
– Köszi!
–… és úgy néztél rám, mintha megzavartalak volna valamiben – folytatta Laura öccse.
– Miben zavartál volna meg? – Nicol egy pillanatra csípőre tette a kezét. – Azt hiszed, élveztem, hogy hozzám nyomták a faszukat?
– Bocsi, nem tudhatom!
– Mit tudsz te?
Most meg a fiú akart megsértődni, de inkább nyelt egyet:
– Táncolunk?
A zene lassúbb tempóra váltott éppen, s többen összekapaszkodtak, mert a törzsközönség tisztában volt vele, hogy mi következik. Nicol szorosan a fiú elé lépett, és karjaival átkulcsolta a nyakát.
– Nem bírom a lötyögést – mondta –, de a kedvedért…
Laura öccse izgatottan várakozva, szórakozottan lépegetett.
Valaki lekapcsolt néhányat a neoncsövekből, és félhomályba borult a terem. Elindultak a kezek, és akinek éppen akadt párja, igyekezett felfedezni a testét, meg sem várva e teljes sötétet.
Minden lámpa lekapcsolódott.
Az udvaron Kitti és Péter hamar megszokta a sötétséget, és a csillagok fénye is elegendőnek bizonyult a felfedezéshez: nincsenek egyedül.
Közvetlen közelükben…
– A lepkecsaj! – ismerte fel Péter a lebegőruhás lányt egy padon, szemközt ülve egy srác ölében. Úgy mozgott fel és le, hogy naivság lett volna bármiféle feltételezés, miszerint nem a falloszon csúszkál. – Erről már lemaradtam. – Tudva, hogy Kittiről is lemaradt már, csak a mai napot számolva is legalább kétszer, de ez a lány legalább most nincs senki markában, sürgetően szólalt meg: – Gyere, bújjunk el!
– Mit akarsz?
– Mindjárt meglátod. – A vékony nadrágon át megmarkolta Kitti húsos punciját.
A lány meglepetésében felnyögött, saját hangjától megijedve körbenézett a sötétben, majd terpeszbe állt, hogy a fiú folytatni tudja…
– Nadrágon keresztül nem bírlak megbaszni…! – súgta Péter, és még valamit mondani akart, de egy megdöbbentő látványtól elállt a szava.
A lány válla felett a lepkeruhás csaj felé pillantva, ott látta a selyemszárnyak közül kibukkanó Kristófot, Kitti barátját. A fiú éppen a kezeivel is befelé igyekezve hajtogatta a szövevényes anyagot, miközben a lány rendületlenül rugózott rajta.
– Mindjárt megkapod… – motyogta Péter zavartan, és igyekezett eltávolodni, legalábbis a pad közeléből.
Kitti úgy értékelte a bizonytalanságot – bár az iménti mozdulat ennek ellentmondott –, hogy a fiú nem akar nyomulni, ezért bátorítóan megfogta a kezét, és segítette bejuttatni a nadrágjába, és ő is igyekezett megszerezni a hetyke-hegyesen meredező falloszt.
– Remélem is, hogy megkapom!
Közben centiről centire haladtak távolabb, és Péter folyton visszafelé pislogott. Kínosan közelinek ítélte még a padot és az egymásba feledkezőket. Akkor kezdett csak megnyugodni, amikor belemosódtak a művelődési ház udvarának sötétjébe, és Kitti annyira mohón rángatta a farkát, mintha néhány csepp sperma menthetné még a szomjazástól és a kiszáradástól.
– Lassabban! – fogta meg a lány kezét. – És szopjál inkább, kezem nekem is van…
Kitti azonnal leguggolt.
Péter egy-két éve kialakította az egyéni taktikáját, és egyre jobban sikerül élvezni az aktuális lányt, ugyanakkor másféle gondolatokkal hosszúra nyújtani az akciót. Ezúttal ez a módszer kevésbé vált be, mert nem bírt a jelenből elszakadni: Értékelte Kitti odaadását, és ő csodálkozott legjobban, hogy ennyire könnyű volt rádumálni a lányt, közben a lepkecsaj járt az eszében, ahogy Kristóf ölében lovagol. Elhúzta a száját:
„Csakhogy Kittit is először Kristóf dugta…” – Arra a következtetésre jutott, hogy másodiknak lenni sem utolsó dolog, tehát örömmel elfogadna a lepkecsajnál is egy kettes sorszámot. – „De előtte még Kittit megdugom!” – Annyira belelovalta magát saját, két lánnyal váltakozó fantáziaképeibe, hogy nem bírta már a fékezést, és váratlanul Kitti szájába lövellt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése