2012. november 24., szombat

Előre a cél felé II. rész 4. fejezet



Előzmény: Előre a cél felé I. rész 1. fejezet
Közvetlen előzmény: Előre a cél elé II. rész 3. fejezet

Eredeti cím: Fourth and Goal
Írta: Strongsouljah (alias Tonya S. Coley)
Fordította: Sinara

**************************************************************************




            Rock üres szobában ébredt. Arra fordította a fejét, ahol a nagyanyja aludt előző éjjel aludt. Fájdalmasan felnyögött, és végigfuttatta az ujjait az arcán. „Mit fogok csinálni, ha nem leszek képes többé járni?” – futott át az agyán. – „Akkor nem játszhatok. De a foci az életem. Nem akarok mást, csak megint játszani.”
            A szemei könnyel teltek meg, ahogy fájdalmasan felnyögött.
– A büdös picsába! – Kitörölte a könnyeit a szeméből. Gyűlölt sírni. Ettől gyengének érezte magát. Sebezhetőnek.
Amikor Johnnie belépett, észrevette a kétségbeesést az unokája arcán. Felemelte a kezét, hogy visszatartsa JB-t, és egyedül lépett oda a kórházi ágyhoz, hogy megfogja Rock kezét.
– Mi a baj, Squirt?
– Nem tudom, mi lesz velem, nagyi – csuklott el Rock hangja. – Mi lesz, ha soha többé nem tudok majd járni? Soha nem focizhatok többé.
– Hallgass rám, kicsikém! – kezdte Johnnie, suttogásnál alig hangosabban. – Minden rendben lesz. Spencer az ország egyik legjobb sebésze. Volt már pár nehéz esete, és mindig meggyógyította a betegeit. – Egy pillanatra elhallgatott, és megcsókolta az unokája kezét. – Megint a pályán leszel majd. Ismét játszhatsz majd – mondta magabiztosan.
Rock letörölt egy kósza könnycseppet az arcáról.
– Köszönöm, nagyi!
– Most pedig, ha egy kicsit megnyugodtál, JB jött látogatóba.
– Tényleg?... Minden rendben van vele, nagyi?
Johnnie elmosolyodott.
– Persze. Sokat beszéltem vele, és viselkedni fog.
– Helyes. Nem akarom, hogy bajba kerüljön emiatt az egész miatt… Nos, mondd meg neki, hogy tolja ide azt a hájas seggét!
Johnnie hangos kacagásban tört ki, és az ajtóhoz lépett, hogy behívja a férfit.
JB vonakodva lépett be, és az ágyon magatehetetlenül fekvő barátjára nézett. Igyekezett visszatartani a könnyeit, majd megköszörülte a torkát, hogy ne remegjen a hangja.
– Hello, haver! Hogy vagy?
– Gyere már közelebb! Nem harapok – cukkolta Rock.
– A frászt hoztad rám tegnap – lépett oda hozzá a férfi.
– Sajnálom – mosolygott rá Rock. – Nem az én hibám volt.
JB összeráncolta a szemöldökét.
– Tudom. És ha a kezeim közé kapom azt a seggdugaszt, a szart is kiverem belőle.
Johnnie odalépett hozzá, és megrángatta a fülét, mire a férfi felkiáltott.
– Mit mondtam neked az előbb?
– Aú! Sajnálom, nagyi! Jó fiú leszek! Ígérem.
Johnnie a biztonság kedvéért még egyszer jól megtekerte a fülét.
– Jobb, ha nem szeged meg a szavadat, kisfiam. Ha mégis, kitekerem a nyakad.
Amikor Johnnie elengedte a fülét, a férfi fájdalmasan megdörzsölte. Tudta, hogy az idős hölgy minden egyes szót komolyan gondol. Még emlékezett az első alkalomra, amikor találkoztak.

***

– Szerinted kedvelni fog? – kérdezte JB a legjobb barátjától.
– Ja – bólintott Rock. – Nyugi már! És ne rinyálj annyira! Úgy viselkedsz, mintha legalábbis a kezemet akarnád megkérni.
JB hangosan felnevetett.
– Azt soha. Hiszen egy csapatban játszunk… Több értelemben is.
– Fején találtad a szöget – parkolta le Rock a kocsit. – Nos, itt vagyunk.
Kiszálltak a kocsiból, és felcaplattak a bejárati ajtó előtti lépcsőn. JB egy idős, hófehér hajú hölgyet vett észre, amint feléjük sétál a ház végéből.
– Nagyi! – rohant oda hozzá Rock, és a karjaiba kapta a nőt.
– Tegyél le, Squirt, mielőtt agyoncsaplak! – fenyegetőzött a nő a botjával, de közben végig szélesen mosolygott.
– Squirt? – csodálkozott JB.
Rock letette a nagyanyját, és a férfi felé fordult.
– Ha ezt elmondod bárkinek is, kicsinállak.
A férfi felnevetett, és a kezét nyújtotta az idős hölgy felé.
– Jó napot, Miss Green! A nevem Jarrod Buckner. Megtiszteltetés, hogy megismehetem.
– Nos, ez nem várt meglepetés. Egy férfi, akinek van modora.
– Ne hülyéskedj, nagyi! – kacagott Rock. – Ez a kurafi még nálam is rosszabb.
– Mit mondtam neked a káromkodásról a jelenlétemben? – bökte meg Johnnie a botjával.
– Már felnőtt nő vagyok, és úgy beszélek, ahogy akarok.
– Na hozz csak nekem egy pálcát? – morogta Johnnie.
– Minek?
– Hogy elverjem a seggedet, annak.
– Te káromkodhatsz, én meg nem? – méltatlankodott Rock.
– Én felnőtt vagyok, te meg csak egy kölyök, aki alig nőtt ki a pelenkás korból. Most pedig, hozd a pálcámat! – erősködött az idős hölgy.
JB hitetlenkedve nézte, ahogy a barátja elmegy a pálcáért. Amikor átadta Johnnie-nak, és az elindult a ház felé, a férfi odahajolt Rockhoz.
– Most tényleg el akar fenekelni?
– Nem. Mindig eljátsza ezt a műsort. De sosem emelne kezet rám.
Amikor bementek a házba, Johnnie Rock felé fordult.
– Feküdj az ágyra!
– Nagyi! Kérlek. Nem gondolod, hogy túl öreg vagyok már ehhez?
– Nem. Most pedig, vonszold a segged az ágyhoz!
– Most komolyan beszélsz?
– Halálosan.
– De nagyi…
JB dermedten figyelte, ahogy Rock végül végigfeküdt az ágyon, majd az ajtó felé indult, amikor Johnnie a lány mögé lépett.

***

            JB megrázta a fejét, és arra tért vissza a jelenbe, hogy Rock őt szólongatja.
– Hol jártál, haver? – kérdezte összevont szemöldökkel.
A féri rá mosolygott.
– Csak eszembe jutott amikor először találkoztam a nagyival, és amikor elenekelt.
Johnnie és Rock felnevettek, felidézve azt a napot.
– Nem bántottam túlságosan, JB. Mindig is vajszívű voltam – mondta Johnnie. – Az ő Abuelája viszont egy egészen más történet.
Rock jelentőségteljesen bólintott.
– Igen. Ő aztán igazán tudja, hogy bánjon el az emberrel.

***

            Michael és Nadina limuzinja méltóságteljesen gördült be a kórház ajtaja elé. Ahogy a férfi kiszállt és kinyújtóztatta tagjait, megpillantott egy klasszikus fekete 2004-es Lincoln Navigatort[1] a parkolóban.
– A fenébe is! – köpte.
Nadina némán követte. Remélte, hogy a férje nem veszi észre az anyja kocsiját, de amikor meghallotta a férfi reakcióját, tudta, hogy baj van.
– Michael – suttogta, és átölelte a férjét. – Kérlek, ne veszekedjetek megint a Mamával! Gondolj Vali-ra!
– Nem ígérhetek semmit, szerelmem. Ez Johnnie-n is múlik. Nem fogom eltűrni, ha bele akar szólni az életünkbe.
Nadina felsóhajtott.
– Tudom, hogy Mama nem akar semmi galibát veled. Szereti Valit, és megtesz bármit, hogy őt boldoggá tegye.
– Nos, hiszem, ha látom – morogta a férfi, majd megfogta a felesége kezét és megcsókolta. – Most menjünk be a lányunkhoz!
Lassan besétáltak az előtérbe, és a lift felé vették az irányt. Nadina elgondolkozott azon, milyen közel is áll egymáshoz az anyja és a lánya.

***

– Nem utazom Görögországba a nyáron.
Michael elfordult az dolgozószobája ablakától és a lányára nézett.
– Mit mondtál, ifjú hölgy?
– Azt, hogy NEM megyek Görögországba a nyáron – mondta dühösen a tizenhárom éves Rock. – A nagyi azt mondta, vele és Abuelával tölthetem a nyarat.
– A fenébe Johnnie-val! – morogta a férfi. – Semmi joga nincs ahhoz, hogy ilyeneket ígérjen a mi beleegyezésünk nélkül – folytatta hangosan. – A nagyszüleid számítanak rá, hogy velük töltöd a nyarat.
A fagyos kék szemek az apa ugyanolyan szempárjába bámultak.
– Nincs semmi jogod megígérni, hogy velük töltöm a nyarat. Még a nyelvet sem beszélem.
A férfi tudta, hogy ezzel nem győzheti meg a fafejű lányát, ezért taktikát váltott.
– Persze hogy nem, mivel sosem fáradtál vele, hogy megtanuld – lépett közelebb Rockhoz. – Folyékonyan beszélsz spanyolul. A göröggel se lehet problémád.
– Abuelával sokkal viccesebb – vitatkozott Rock. – A nagyi meg se próbál tanítani.
– Mert nem adsz neki esélyt, Vali. Ha tennél egy kis erőfeszítést…
– Tudom, miről szól ez az egész! – üvöltötte rock. – Utálod a nagyit, és el akarsz választani minket egymástól.
Nadina tudta, hogy a lányának igaza van. Ő is gyűlölte a férje és az anyja közötti nyilvánvaló ellenszenvet.
– Apád nem utálja a nagyit, Vali. Csak sok mindenben nem értenek egyet.
Rock az anyja felé fordult.
– Hallottam, amikor telefonon beszéltek, és azt mondta, undorodik tőle.
Nadina Michaelre bámult, akit hirtelen nagyon lekötött a padló. Tudta jól, hogy Rock az igazat mondja.
– Rendben – szűrte a fogai között Michael. – Akkor maradj csak a drágalátos nagyidnál! – Azzal kiviharzott a szobából.

***

            Nadina néma imát rebegett azért, hogy Michael és Johnnie tudják türtőztetni magukat. A liftajtó kinyílt és ők kiléptek, hogy odasétáljanak a nővérek pultjához.
– Jó reggelt! – mondta Nadina az ott álló ápolónak. – Meg tudná mondani, hol találjuk Valeria Rockwell szobáját?
Az ápoló felpillantott a lenyűgözően gyönyörű arcra. Rögtön felismerte benne Rock anyját.
– Igen, hölgyem. 715-ös szoba.
– Köszönöm – mosolygott rá Nadina, majd megfogta a férje kezét és elindult vele a folyosón. Amikor megállt az ajtó előtt, ott találta az anyját Rockkal és JB-vel. Megkopogtatta az ajtót, mielőtt belépett.
Johnnie elmosolyodott, amikor meglátta Nadinát. Ismét meglepődött rajta, mennyire hasonlít a lánya Almára.
Chiara Baschetti alias Nadina Rockwell
– Rock! Itt vannak a szüleid.
Rock felnézett a szüleire.
– Hello, anya! Apa!
Nadina odarohant hozzá és megcsókolta az arcát.
– Hogy érzed magad, Vali?
– Nem túl jól, anya. Azt hiszem, már tudod, mi történt.
– Igen, kicsim.
Michael odalépett hozzájuk és megállt a felesége mellett.
– Biztos vagyok benne, hogy jó kezekben vagy itt is, de azért felhívok pár specialistát.
– Az nem szükséges – szakította félbe Johnnie. – Én már gondoskodtam róla.
Michael szikrázó szemekkel rá nézett.
– Hogy érted azt, hogy már gondoskodtál róla?
Johnnie érezte a dühöt a hangjában, de visszatartotta a saját haragját. „Ne a gyerek előtt, te vadbarom!”
– Ahogy mondtam. El se hinnéd, kit rendeltek ki mellé.
– Kit, Mama? – nézett fel Nadina.
– Clayton Andrews-t – köpte Johnnie.
Nadina összevonta a szemöldökét.
– Nem ő volt az, aki…
– De – vágott közbe Johnnie. – Esély sincs rá, hogy engedjem neki, hogy hozzányúljon Squirthez.
– Egyet értek, Mama – bólintott azonnal Nadina.
– Köszönöm, Johnnie – mondta Michael a fogait csikorgatva. „Továbbra sem szállsz le rólunk, vén szipirtyó?”
– Miért nem megyünk ki és beszéljük ezt meg? – javasolta Nadina, elfigyelve a fortyogó indulatokra. – JB addig majd Vali-val marad.
– Ugye visszajössz, nagyi? – nézett fel Rock szinte könyörgően.
– Persze, Squirt. Csak beszélgetünk egy kicsit az őseiddel.
JB megvárta, amíg kimennek.
– Mi a fene ütött apádba és a nagyiba?
– Csak a szokásos – sóhajtott Rock – Utálják egymást… De legalább most türtőztetik magukat.

***

            Michael sarkon fordult, és szembe nézett Johnnie-val, amikor kiértek a folyosóra.
– Hogy merészelsz intézkedni, mielőtt velünk megbeszélnéd?
Johnnie felvonta a szemöldökét.
– Megígértem Squirt-nek, hogy mindent elintézek és így is tettem.
– Mikor törődsz már a saját dolgoddal, vén szipirtyó? – üvöltötte a férfi.
– Ne toporzékolj, kölyök! – ordított Johnnie, közelebb lépve hozzá. – Előbb esik piros hó, mint hogy…
– Ebből elég! – lépett közéjük Nadina. – Vali-nak nincs szüksége arra, hogy most egymásnak essetek. Az ő érdekében, végre úgy kellene viselkednünk, mint egy család.
Michael arrébb sétált, miközben Johnnie szinte lukat égetett a hátába a tekintetébel.
– Kérlek, Mama! Vali kedvéért!
Johnnie visszafogta a dühöt, és a lányára nézett. Távol tartotta magát Nadinától, hogy ne kényszerítse választásra közte és a férje között. Most megsimogatta egyetlen élő gyermeke atcát.
– Annyira hasonlítasz az anyádra, Apróság.[2]
Könny csordult ki Nadina szeméből.
– Régen nem szólítottál már így, Mama. Hiányzott.
– Nem jobban, mint nekem.
– Régóta nem láttuk egymást – suttogta Nadina és átölelte az anyját.
Johnnie tehetetlenül karolta át őt.
– Túl régen, Apróság.
– Ó! Bocsánat, Mama! Összevizezem a ruhád.
– Semmi baj – kacagott fel Johnnie. – Sírj csak, kicsim! – Egy pillanatig hallgattak, majd ismét Johnnie szólalt meg. – Gondolkodtam Rock rehabilitációján.
Nadina visszahúzódott, és az anyja szemébe nézett.
– Mit forgatsz a fejedben?
– Azt hiszem, a Charlotte-i Rehabilitációs Intézetben jó helye lenne.
– Miért pont ott, Mama?
– Csak van egy olyan érzésem, hogy lenne ott egy épp megfelelő terapeuta.
– Csak nem össze akarod hozni valakivel?
– De igen – vigyorgott Johnnie.
– Tudod, hogy Vali utálja ezt.
– Tudom, de szüksége van valakire, aki mellett megállapodhat. Nem leszek itt mindig, de szeretném egyszer végre boldognak látni.
Nadina arckifejezése megváltozott.
– Minden rendben, Mama?
– Persze, Apróság. Jól vagyok – nyugtatta meg Johnnie. – De már benne vagyok a korban, és még szeretném látni, hogy az unokám is megtalálja azt a boldogságot, amit mi anyáddal. Amit ti Michaellel.
– És úgy gondolod, hogy ez az illető az igazi neki.
– Maradj velem ma éjjel Squirt szobájában és meglátod!


Vége a II. résznek!


[1] Johnnie az eddigi történetekben is Navigatort vezetett, csak gondolom régebbi típust, mert még a gyilkos is 2004 előtt íródott, és nem tartottam szükségesnek teletűzdelni a történetet kocsimárkákkal, ezért többnyire csak „autó”-nak fordítottam, vagy kikerültem az említését. Itt viszont van jelentősége.
[2] Nem emlékszem már pontosan, hogy volt az „A gyilkosnak két arca van”-ban, de ott is csomószor így utalt rá Alma terhessége alatt, csak többnyire kikerültem.

14 megjegyzés:

  1. Grammar nazizzak?:D Tetszik ez a történet :o Nagyon eltalálod a dolgokat, Madam B. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gramar nazizz, kedves! Bármikor. :D

      Törlés
    2. Az a gáz hogy ebben a történetben nem ejtettél hibát. De, amiket kihagytam azokban van....ennél direkt figyeltél mi? *gyanúsan néz* :DD

      Törlés
    3. *büszke fej*
      Tanulság: Ne hagyj ki egyet se! XD

      Törlés
    4. Csak a kommentet hagytam ki...:D na de innentől nem kegyelmezek! :D

      Törlés
    5. Ne is tedd!
      Akár grammar naziskodás, akár bármi más észrevétel, meglátás, tőled mindent nagyon szívesen fogadok. :)
      Már hiányoltam is a megjegyzéseidet. ;)

      Törlés
  2. Szia! Lesz még folytatása ennek a történetnek!

    Köszi a választ!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, lesz.
      Majd fordítom, ha lesz rá érkezésem.
      Ha jól emlékszem 20-21 fejezet készült el belőle.

      Törlés
  3. Szuper! Köszönöm! azt hittem, hogy a befejezetlen azt jelenti, hogy itt van befejezve :)

    Üdv; azy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Neeem! Van még bőven. :)
      Csak részenként fordítom, két rész közé iktatva más történeteket is. Fő a változatosság, ugye. ^^
      10 rész készült el belőle, úgyhogy még lesz mit olvasnod. ;) És nyugi, észre fogod venni, ha az elkészült történet végére érünk!

      Törlés
    2. Szuper! Köszönöm! Istennő vagy :)

      Törlés
    3. Ó! Köszönöm. *pirul*
      Ez jól esik.

      Törlés
  4. szia mikkor lessz fiolytatasa? :)

    VálaszTörlés
  5. Még további 17 fejezete van fenn a blogon.
    Ha meg az azutánit kérdezed, akkor fogalmam sincs.
    Már amikor lefordítottam, akkor se volt új történet és azóta sincs semmi hír a szerzőről.
    Ha lesz folytatás, fordítom.

    VálaszTörlés

FlagCounter

[URL=http://info.flagcounter.com/3p1k][IMG]http://s06.flagcounter.com/count/3p1k/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_0/flags_0/[/IMG][/URL]